Kisfaludy Atala

(Kötcse, 1836. – Kaposvár, 1911. február 18.)

Kisfaludy Károly kapitány, vasvármegyei földbirtokos és Honovszky Amália lánya. Rokoni szálak fűzték Ányos Pálhoz, a költő Kisfaludyakhoz, hiszen egyenesági rokona volt Kisfaludy Károlynak és Sándornak, s nagynénje volt Endrődi Sándornak. Gondos nevelésben részesült, több nyelven beszélt és olvasott. Az előkelő műveltségű család és a Balaton-vidék természeti szépségeinek hatása alatt fejlődött Kisfaludy szellemi élete, tanulmányai közt a költészetet rendkívül szerette. 1852-ben házasságot kötött Szalay Károly ügyvéddel, akivel néhány év múltán Kaposváron telepedett le. Három lányuk született - a középső, Fruzina neves költőnő lett. Gyermekeit maga nevelte és oktatta. Írni 1858-ban, súlyos betegségéből lábadozva, Ariostó műveinek olvasása után kezdett. Első verse a 1858-ban a Hölgyfutárban jelent meg. Verseit, ahogy első könyvét is, mint „Atala" adta ki, később 1876 után családi nevét is használta, asszonynevét azonban soha. Költeményeket írt még a Divatcsarnokba (1860), a Családi Körbe (1861-1862), az Alföldiek Segély-Albumába (1864), a Fővárosi Lapokba (1868., 1870-1877. költ. elb. rajzok), a Petőfi Társaság Lapjába (1878. elb.), a Vasárnapi Újságba (1879), a Képes Családi Lapokba (1879., 1885), és a Koszorúba (1879., 1881. rajzok). Hangulatos prózaíró volt, a Somogy című, Kaposvárott megjelenő hetilap rendszeresen közölte írásait. Csaknem két éven át - Szabó Richarddal együtt - tulajdonosa és szerzője volt a Gyermekbarát című fjúsági lapnak, melyben kedélyes gyermekverseket közölt. Az 1870-es évektől kezdve folyvást gyengülő látása akadályozta az írásban, mind kevesebbet publikált. 1876-ban - elsők között - választotta tagjai közé a Petőfi Társaság. Férjével, Szalay Károly ügyvéddel együtt sokat tett a Berzsenyi Társaság fellendítéséért, Kaposvár és Somogy megye kulturális és művészeti életének felvirágoztatásáért.